Azt állította, hogy az orosz harcászati atomfegyverek háromszor-négyszer erősebbek, mint azok a bombák, amelyeket az amerikaiak a második világháborúban Hirosimában és Nagaszakiban bevetettek.
Az ukránok mostantól orosz területre irányuló csapásokra is használhatják a Nyugattól kapott fegyvereiket. Ez újabb vörös vonal átlépését jelenti, s nem tudni, még hány ilyen van, mielőtt Moszkva a veszélyes eszkaláció mellett döntene.
Oroszország évek óta támadja különféle eszközökkel a nyugati országokat. A hibrid háború az utóbbi hónapokban felpörgött, Moszkva és szövetségesei mindent bedobnak az EP-választás előtt, hogy zavart keltsenek, és nekik tetsző változásokat érjenek el.
Az Operationsplan Deutschlandról a Die Weltnek beszélt a német hadsereg egyenruhás és polgári alkalmazottainak érdekképviseletét ellátó szövetség vezetője, akit szintén bevontak a terv készítésébe. A dokumentum átfogóan végigveszi az esetleges védelmi teendőket, illetve azt, hogyan győzhetik meg a lakosságot, hogy önkéntes alapon vállaljon részt a feladatokból.
Nagyot nőttek ugyan az orosz költségvetés bevételei, de a kiadásai még nagyobbat.
“Nagyon jó, hogy Oroszországban elkezdték olvasni Ukrajna alkotmányát. Azt javaslom, hogy az érdeklődő olvasók ne szelektíven tanulmányozzák alkotmányunk szövegét, és figyeljenek a 108. cikk 1. pontjára, amely kimondja: Ukrajna elnöke addig tölti be jogkörét, amíg Ukrajna újonnan megválasztott elnöke hivatalba nem lép. A demokratikus társadalmakban ezt folytonosságnak nevezik.”
Joe Biden az amerikai West Pont Katonai Akadémia végzőseinek tartott beszédében az orosz elnökről és Ukrajnáról is beszélt.
Hiába tartja éberen követőit Donald Trump, médiacége hihetetlen mértékű veszteséget termel. Tőzsdei értéke így is sokszorosára növelte a volt elnök vagyonát, ami jól jöhet neki elvesztett perei finanszírozásakor.
Háború idején azonban ritka, hogy bárhol is választásokat tartsanak.
Vlagyimir Putyin orosz államfő állítólag hajlandó arra, hogy a jelenlegi frontvonalak mentén befagyassza az Ukrajna ellen folytatott háborút. Ám ha létre is jön valamiféle tűzszünet, akkor sem lesz vége a több mint egy évtizede tartó válságnak. A szembenállás, még ha sokáig is tart, valamelyik fél teljes – nem feltétlenül katonai, hanem akár gazdasági – vereségével érhet csak véget.
A lap több orosz forrásra hivatkozva azt állítja, hogy Putyin kész befagyasztani az ukrajnai háborút és tárgyalóasztalhoz ülni, ha Ukrajna elismeri a jelenlegi harctéri határokat.
Egy sor európai ország igyekszik rávenni a kínai elnököt, hogy legyen keményebb a Kremllel szemben az ukrajnai agresszió ügyében. Ám Washingtonban általános az a nézet, hogy hosszabb távon Kína a veszedelmesebb ellenfél, írja a Financial Times fő külpolitikai elemzője.
Az elnöké persze páncélozott darab, de civil formulában is árusítják.
Vlagyimir Putyin megkezdte ötödik államfői mandátumát, világossá téve, hogy Moszkva nem akarja leállítani ukrajnai háborúját. A 24 éve hatalmon lévő politikus felfelé buktatta egykori bizalmasát, Szergej Sojgu védelmi minisztert.
Oroszország és Kína atomhatalmi biztonsági övezetek kialakítását szorgalmazza, miközben azzal vádolták meg az Egyesült Államokat, hogy atomtöltetek hordozására is képes közepes hatótávolságú rakétákat telepít Európába és az ázsiai-csendes-óceáni térségbe.
Putyin semmiképpen sem szeretne egy Prigozsinéhoz hasonló újabb lázadást, többek közt ezt nevezi meg az orosz elitben végrehajtott változtatások okaként a brit Guardian vendégszerzője.
Vladimir Putyin orosz elnök bejelentette, Moszkva fontolóra veszi, hogy nagy hatótávolságú fegyvereket szállítson a világ azon részeibe, ahonnan az orosz eszközökkel érzékeny csapást lehet mérni az Ukrajnát katonai felszerelésekkel ellátó nyugati államokra. Mindezt azon a szentpétervári gazdasági konferencián közölte, ahol egyetlen magas rangú nyugati politikusként Szijjártó Péter magyar külügyminiszter volt jelen.
Az orosz elnök mostani pekingi látogatása a negyedik alkalom, hogy az orosz–ukrán háború kirobbanása óta Hszi Csin-ping kínai államfővel találkozik.
